A hosszú, elnyújtott kilégzés lassú hullámú idegrendszeri aktivitást hoz létre, amely természetes módon váltja át a testedet a nyugalmi-helyreállító (paraszimpatikus) üzemmódba. Ez a légzésforma különösen hatékony lefekvés előtt, mert az elme fokozatosan lecsendesedik, a test pedig jelzést kap, hogy biztonságban van és elengedheti a feszültséget. A gyakorlat célja, hogy a belégzés finoman megnyissa a mellkast és aktiválja az életerőt, a hosszú kilégzés pedig egy mély, hullámszerű megnyugvást indítson el, amely lassítja a szívverést, oldja a szorongást és kivezeti a nap maradék feszültségét. Ez az 1 perces légzés különösen akkor hasznos: - lefekvés előtt, az alvás előkészítésére, - ha éjszaka felébredsz és nehezen tudsz visszaaludni, - szorongás vagy felgyorsult gondolatok esetén, - amikor szeretnéd átállítani a testedet egy mélyebb, békésebb állapotba. A ritmusos, lassú kilégzés olyan, mintha egy belső „zsilipet” nyitnál meg: a test könnyedén kiengedi a feszültséget, az idegrendszer hullámai kisimulnak, az elme pedig magától elcsendesedik.
