Láthatatlan vonalak

Fák árnyékában szél dalol,
levél szele költözik,
minden perc egy újabb hajnal,
múlt és jövő, mint titkos üzenet.

Folyók mélyén tükröződik,
az eltűnt homály képe,
az örök körforgás hívogat,
tölgyek gyűrűje, emlékek élete.

Üresség tánca, végtelen,
melyet a holdfény fest,
a szívünkben rejlő csend,
változásban az élet, s elmúlásban az eszme.