A vadzsrajána specifikus tanításai közé tartoznak a tantrikus praxisok, amelyek magukban foglalnak meghatározott rituálékat, mantrákat, mudrákat (kézmozdulatok), szimbólumokat és vizualizációkat. Ezenkívül a vadzsrajána különféle isteni személyiségeket és buddhista bodhiszattvákat vonultat fel, amelyeket gyakorlóik mintaként vagy teremtményeként használnak. A vadzsrajána célja a gyakorlók belső transzformációja, a tudat tisztítása és világossága.
Fontos megjegyezni, hogy a vadzsrajána elkötelezett hívei mély szellemi iránymutatást és szakértelmet keresnek, és a gyakorlásához gyakran szükség van képzett tanítóra vagy guru-ra, aki meghatározott linázs (tanítási sorozat) szerint vezeti őket.
A vadzsrajána, vagyis a tantrikus buddhizmus számos ágát tartalmazza, amelyek különböző hagyományokban és régiókban alakultak ki. Ezek az ágak különböző gyakorlati módszereket és filozófiai megközelítéseket foglalnak magukban. Néhány jelentős Vadzsrajána ág a következő:
1. Nyingma: Ez a legrégebbi tantrikus buddhista hagyomány Tibetben. A Nyingma az emberi megvilágosodás elérésére törekszik a dzogcsen, a spontán jelenlét és a közvetlen megtapasztalás útján.
2. Kagyü: A Kagyü is tibeti vadzsrajána hagyomány, amely hangsúlyozza a közvetlen megtapasztalás fontosságát és a tudat tisztítását a félelmek, vágyak és gondolatok megszabadítása által.
3. Gelugpa: A Gelugpa ismertebb nevén a “Sárga Sapka” iskola, amelyet a Congkapa Dge-lugs alapított 14. században. Ez az iskola a filozófiai tanulmányok, a logika és az intellektuális megértés hangsúlyozásával kiemelkedik.
4. Szakjapa: Ez egy másik jelentős tibeti tantrikus iskola, amelyet már a 11. században alapítottak. A Szakjapa ismert a tantrikus gyakorlatok és a gazdag rituális hagyományok iránti elkötelezettségéről.
Fontos megjegyezni, hogy évszázadok során a vadzsrajána ágai különböző tudással és gyakorlati módszerekkel gazdagodtak, és a hagyományokban is eltérések lehetnek. A megvilágosodás útját kereső gyakorlók választhatják az általuk leginkább vonzónak talált iskolát vagy tanítást.
A vadzsrajána gyakorlatok nagyon sokféle lehetőséget kínálnak a tanítványoknak, akik az elkülönültséget átlépve a megvilágosodás felé törekszenek. A gyakorlatok általában az alábbi területeket ölelik fel:
1. Mantrák: A mantrák ismételt hangos vagy némán végzett ismétlése a megvilágosodáshoz vezető belső állapotok elérésének egyik módja. Ezek a speciális hangzó formulák lehetnek istenségek, buddhák vagy bodhiszattvák nevei vagy tulajdonságai.
2. Mudrák: A mudrák a test és az ujjak mozdulatainak használata a gyakorlat során. Ezek a mozdulatok segíthetnek a tudat koncentrációjában és azt a belső energiát irányítják, amely a transzcendentális élményekhez vezethet.
3. Vizualizációk: A vadzsrajána gyakorlatban a vizualizáció intenzíven használják a megvilágosodás eléréséhez. A gyakorlók elképzelik magukat egy buddhával, bodhiszattvával vagy más istenséggel azonosulva, és képzeletükben interakcióba lépnek velük.
4. Szimbólumok használata: Különböző szimbólumokat, például lingamokat, kristályokat vagy szent tárgyakat használnak a gyakorlatok során. Ezek a szimbólumok segíthetnek a meditáció elmélyítésében és a megfelelő tudatállapot elérésben.
5. Rituálék: A vadzsrajána szertartások és rituálék szintén fontosak a gyakorlatban. Ezek a rituálék a jóakaratot, a tisztítást és a megvilágosodás energiájának aktiválását szolgálják.
Fontos kiemelni, hogy a vadzsrajána gyakorlatokat általában képzett tanító felügyeli, és a megfelelő hagyományos kontextusban kell végezni őket. A gyakorlás során fokozatosan egyre mélyebb megértés és tudatosság alakul ki, és végül a megvilágosodás felé vezethet.
